A Magyar Állatorvosi Kamara megalapításának 30. évfordulóját ünnepelte a Szentendrei Skanzenben 2026. május 8-án. Az ünnepelt ajándéka a résztvevők részére ebből az alkalomból egy egész napos ingyenes továbbképzés és az azt követő családias vacsora, ahol alkalom nyílt kötetlenül beszélgetésre is.
Dr. Gerencsér Ferenc elnök ünnepi beszéde
Tisztelt Kollégák!
A Magyar Állatorvosi Kamara fennállásának 30. évfordulója különleges alkalom arra, hogy megálljunk egy pillanatra, és számot vessünk mindazzal, amit elődeink létrehoztak, illetve azzal a felelősséggel, amely ma ránk hárul.
Mindenekelőtt köszönet illeti a Kamara korábbi elnökeit: dr. Szabó Tamást, dr. Mile Sándort és dr. Gönczi Gábort, továbbá a korábbi alelnököket, dr. Papp Ibolyát, dr. Menyhárt Pétert és dr. Lipthay Tamást, valamint a korábbi főtitkárokat, dr. Zsoldos Lászlót, dr. Magdus Melindát, dr. Pintér Zsoltot és dr. Horváth Lászlót. Az ő munkájuk nélkül ma nem beszélhetnénk erős, működő és országosan meghatározó köztestületről.
Külön is szeretném megköszönni dr. Gönczi Gábornak és dr. Pintér Zsoltnak azt a felelős és aktív gazdálkodást, amellyel megteremtették azt a stabil anyagi alapot, amelyre ma a Kamara működése épülhet.
Egyúttal kegyelettel emlékezünk azokra a tisztségviselő társainkra is, akik már nincsenek közöttünk: dr. Kökény Gáborra és dr. Kurucz Jánosra. Munkájuk és személyük része marad a Kamara történetének.
Harminc év távlatából talán még világosabban látszik, hogy a köztestületi lét nem pusztán egy szervezeti forma vagy jogi konstrukció. A köztestületi lét maga a szakmai szabadság egyik legfontosabb garanciája.
Az állam ugyanis csak a valóban kiemelt jelentőségű hivatások esetében biztosítja azt a lehetőséget, hogy a szakma saját maga alkothassa meg bizonyos normáit, saját maga alakíthassa etikai szabályait, és saját maga folytathassa le etikai-fegyelmi eljárásait. Ez egyszerre jelent bizalmat, felelősséget és önállóságot.
A másik út az lenne, ha a szakma sorsáról kizárólag államigazgatási döntések születnének, és a hivatásunk mindennapi működését egy minisztériumi főosztály irányítaná. A Kamara léte éppen azt biztosítja, hogy az állatorvosi hivatás ne elveszítse, hanem megőrizze szakmai önrendelkezését.
Ez az önrendelkezés azonban csak akkor élő valóság, ha maga a tagság is aktív. Egy köztestület erejét nem csupán a tisztségviselői adják, hanem a tagjai is: azok a kollégák, akik jelzik a problémákat, javaslatokat fogalmaznak meg, vitatkoznak, gondolkodnak és részt vesznek a közös munkában.
Az Elnökség – és személy szerint én magam is – mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy ezt az aktivitást erősítsük, és minél több kollégát bevonjunk a Kamara szakmai munkájába.
Ennek már ma is vannak biztató jelei. Külön öröm számomra, hogy a Haszonállat Munkacsoportban komoly és érdemi szakmai munka zajlik, és olyan javaslatok születtek, amelyek valódi segítséget jelenthetnek a szakma számára. Ez jól mutatja, hogy a közös gondolkodásnak és az aktív kamarai részvételnek valódi eredménye van.
A Magyar Állatorvosi Kamara harminc éve azt bizonyítja, hogy az állatorvosi hivatás képes felelősen élni a szabadságával. Bízom benne, hogy a következő évtizedekben is meg tudjuk őrizni ezt az önállóságot, szakmai méltóságot és összetartozást.
Köszönöm mindenkinek, aki az elmúlt harminc évben dolgozott ezért a közösségért. Ami pedig a mai napot illeti, külön szeretném megköszönni előadóink munkáját, dr. Kertész Péter kollégának a szervezést, illetve a Fővárosi és Pest Vármegyei Szervezetnek a kiadásokhoz való hozzájárulást.
Összefoglaló a rendezvényről
Dr. Kertész Péter elnökségi tag beszámolója
30 éves lettem én….
1996-2026: eltelt 30 év, a MÁOK Elnöksége ünnepi konferenciát szervezett a Szentendrén található Skanzenben.
A szakmai program összeállításakor igyekezett a szervező minél több állatfajt érintő előadásokat kérni, és megpróbált az ország különböző pontjáról elismert szakembereket meghívni. Külön kiemelendő, hogy dr. Nemes Imre főállatorvos úr, a NÉBIH elnöke is elfogadta meghívásunkat, és a nap végén több órán át válaszolt a kollégák kérdéseire.
A szakmai programot dr. Gerencsér Ferenc elnök úr megnyitója után Prof. dr. Tóth József indította, aki a ló szemészet témaköréből emelt ki néhány esetet. Szó esett a havivakságról, annak kóroki hátteréről és lehetséges megoldásairól is. Álló helyzetben, lovon végzett szemészeti műtétekből is kaphattunk ízelítőt.
Második előadónk dr. Túri Árpád volt, aki Dunaföldváron alapított állatkórházat, ahol a kisállatok mellett lovakat is, akár kórházi körülmények között tudnak ellátni. Előadásának mondandója is a praxisok által küldött esetek összefoglalójáról, valamint a kórházi és „terepen” dolgozó állatorvosok együttműködésének lehetőségeiről szólt.
Az első két előadás után a kérdések és válaszok következtek, illetve a közös gondolkodás még a frissítők és a kávé mellett is folytatódott.
A következő szekcióban dr. Lipthay Ildikó Alsónémediből, néhány kiskérődzős és kedvtelésből tartott sertéses esetet villantott fel, hangsúlyozva, hogy ezek az állatok sokszor már nem gazdasági haszonállatként, hanem családtagként, kedvencállatként kerülnek az állatorvos elé.
Dr. Pelle György, a Nyíregyházi Állatkórház vezetője az elmúlt 30 év csontsebészeti megoldásainak változását mutatta be, de a születésnapnak megfelelő meglepetéssel: az állatkerti állatok egyes csont- és ízületi elváltozásainak gyógykezelésén keresztül.
Dr. Szeghő Zsolt, aki az Északmagyarországi Lóambulancia vezetője a sántaságdiagnosztika néhány részletét villantotta fel, hangsúlyozva, hogy a diagnosztikai módszerek és eszközök folyamatosan változnak, melyekkel tudni kell lépést tartani – ténylegesen és átvitt értelemben is, de nem sántán…
Dr. Sike Nikolett bőrgyógyászati előadásában néhány esetet mutatott be, amelyekben felhívta a figyelmet a pontos és részletes kórelőzmény szerepére, illetve arra, hogy mennyire félre lehet csúszni a kapkodva, felületesen végzett vizsgálatokkal. Nemcsak a páciens vakarja a fejét, nekünk is fejtörést okozhat egy-egy eset.
Dr. Lorászkó Gábor, az Egyetem Anatómiai Tanszékének docense az igazságügyi állatorvos-szakértő szemszögéből villantott fel témákat. Nemzetközi szakirodalomból vett példákkal, statisztikákkal világított rá a pontos kommunikáció és dokumentáció szerepére. Jobb más hibáiból tanulni, mint saját bőrünkön megtapasztalni egy esetleges jogi hercehurca következményeit.
A nap végén dr. prof. Németh Tibor, az Egyetem Sebészeti Tanszékének vezetője a modern laparoszkópiás megoldásokról és a „kulcslyuk-sebészet” fejlődéséről tartott előadást. Részletesen bemutatta például az epeutak laparoszkópiás sebészetét.
Az előadások között, majd utánuk is sok kérdés hangzott el az előadók felé, és kisebb szakmai kerekasztal-beszélgetések alakultak ki a megoldásokkal kapcsolatban.
Dr. Nemes Imre a nap végén a kollégák kérdéseire válaszolt a hatósági vonalat, az állatvédelmet, az állategészségügyi rendszert érintő problémákkal kapcsolatban. Felmerült a hatósági életpályamodell kiépítésének lehetősége, az ENAR jövője és számtalan, a hallgatóságot érdeklő további téma is.
A rendezvény végén, levezetésként dr. Szeghő Zsolt és a Swing Project zenekar koncertje dobta fel az estét.
Nagyon köszönjük minden előadónknak a színvonalas prezentációkat, a hallgatóságnak pedig az aktív részvételt.
Találkozunk a hétköznapokon túl a 40. évfordulón!
Fotók: dr. Halász Tímea
