Bár 1787 óta gyűjti az intézmény a könyveket, és a hajdanvolt könyvszekrénytől mára igen messzire jutottunk, mi most mégis csupán 30 esztendővel ezelőttre tekintünk vissza. Pontosan ennyi ideje ugyanis annak, hogy könyvtárunk Noctua címmel hírlevelet indított. A 30 év alatt sok lapszám látott napvilágot, a kezdeti különálló mellékletből a Noctua a Kamarai Állatorvos (korábban Állatorvosi Kamarai Hírek) egybekötött mellékletévé vált. Az emlékezés és visszatekintés pillanataiban az az ötlet jött, hogy ahelyett, hogy első körben megpróbálnánk számokkal érzékeltetni, hogy mi, kik által és hogyan jött létre és tartott ki ily sok ideig, inkább összevetjük a kezdetet és a jelent. Álljon tehát itt egy olyan emlékezés, amely folytatva az első szám hagyományait, meg kívánja azt is mutatni, hol tartunk ma.
30 éve az első lapszám egyfajta kísérlet is volt arra, hogy a könyvtár bemutassa saját magát. A felelős kiadó a könyvtár igazgatója, Cserey Lászlóné dr., a felelős szerkesztő Orbán Éva, a szerkesztők pedig Haralyi Krisztina és Varga Zsolt voltak. 12 fővel működött a könyvtár. Ma 11 kolléga alkotja azt a csapatot, akik az elmúlt időszakban lelkesedésben és kitartásban – azt gondolom – nem maradnak el a korábbiaktól, azonban a technológiai fejlődés mellett járvánnyal, változással és az elvárások folyamatos növekedésével küzdve állnak helyt.
Az első lapszám első cikke hangsúlyozza, hogy akkor épp 7 éve volt, hogy elindult a beérkező dokumentumok számítógépes feldolgozása, és a TINLIB nevű rendszer a könyvtár fő munkafolyamatainak segítőjévé vált. A CD-ROM-adatbázisok használata is új dimenziókat nyitott meg az információkezelésben. Ekkor az új lehetőségek és mellette az internet, mint „kimeríthetetlen információforrás” jelennek meg, ugyanakkor kihívásként is tekintenek rá, mert a gyorsan növekvő információmennyiség kezelése új kompetenciákat igényelt. Emellett az olvasók támogatását is el szerették volna nyerni mindezekhez, hogy legmerészebb álmaik is megvalósuljanak.
Mára már a harmadik könyvtári rendszerét „fogyasztja” a könyvtár. 1997-ben a TINLIB jelentette a csúcstechnológiát, ma pedig a Liberty rendszer és a repozitórium nyújtják az információkezeléshez az általunk biztosított alapot. 1997-ben a hírlevélben az internetet, mint „kimeríthetetlen információforrást” írták le. Mára azonban a helyzet alapvetően megváltozott, mert az információ már nem szűkös erőforrás, hanem túltermelt. Az információ mennyisége óriási, a megbízhatóság változó, és az emberek támogatást igényelnek a feldolgozásban.
Az elmúlt évtizedek egyik legfontosabb változása a szolgáltatások szerkezetében figyelhető meg. Míg 30 éve a hangsúly a dokumentumok feltárásán és hozzáférhetővé tételén volt, addig 2025-re a könyvtár komplex szolgáltatási portfólióval rendelkezik. Az elektronikusdokumentum-használat folyamatosan növekszik. 2025-ben 1 év alatt több mint 39 ezer cikkletöltés volt, olvasóink 40%-ban papír és 60%-ban e-könyvet kölcsönöztek, és a könyvtár aktívan részt vett a tudományos teljesítmény láthatóvá tételének növelésében. Ez jól mutatja, hogy a hangsúly áthelyeződött a „hozzáférés biztosításáról” a megbízható információk elérhetővé tételére, és ezzel együtt a kutatás támogatására.
Az elmúlt évek fejlesztései közül kiemelkedik az RFID-alapú rendszer és az önkölcsönzés bevezetése, amely immár hat éve segíti a munkát és a használókat. Ez a lépés a könyvtári szolgáltatások automatizálásának és felhasználóközpontúvá válásának fontos mérföldköve volt. Segítségével pontosabb és gyorsabb kiszolgálásra törekszünk, ugyanakkor ez csupán választható lehetőség, nem az egyetlen út. Nem szűnt meg miatta könyvtárosállás, nem csökkent emiatt az olvasókkal a kommunikáció, csak biztosítani tudjuk, hogy mindenki, aki ideje vagy más okán jobban szeretné, választhassa az önkölcsönzőt. Ugyanakkor kollégáink ma is ott várják az olvasókat. Emellett mostanra megtanultuk, hogy a technológiai fejlődés nem lehet egyszeri beruházás, hanem folyamatos fenntartási és fejlesztési tevékenység. Ezért az évek során, bár néha változik a hardver és a szoftver, de a meglévő, digitálisan is elérhető anyagainkat újrarendezzük, és a fejlődő technológiának és elvárásoknak megfelelően megújítjuk. Az idei év egyik nagy célja a Magyar Állatorvosi Panteon fejlesztése, mert a 13 éves felület a mai formájában már sajnos technológiailag nem megfelelő. De a benne található hatalmas, egyedi és értékes információcsomagot nem akarjuk elveszteni, csupán a közvetítés felületét kívánjuk átalakítani és egy olyan rendszerbe áttenni, amely lehetővé teszi, hogy a panteon tovább fejlődjön, és a technikai akadályok miatt ne csak létezzen, mint a múlt egy ékköve, de új anyagok nélkül.
Érdekes párhuzam figyelhető meg az 1997-es 1. lapszámban írtak és a jelen között, mert bizonyos alapvető források fennmaradtak, miközben mások átalakultak. A CAB Abstracts, a könyvtári katalógus és a Magyar Állatorvosi Bibliográfia (MÁOB) szerepe továbbra is meghatározó. Ugyanakkor a MEDLINE helyét nálunk a mindenki számára ingyenesen elérhető PubMed vette át. Ez jól mutatja, hogy a könyvtár egyszerre őrzi a hagyományos szakmai alapokat és alkalmazkodik a világhoz.
A változások a könyvtár szerepét is újradefiniálták: ma már nem az információhoz való hozzáférés a fő érték, hanem a megbízható információk elérhetővé tétele egészül ki a kritikus gondolkodás, az értékelés, a rendszerezés és a felhasználás támogatásával. Ezt tükrözik a TDK-k és a diplomamunkák készítését segítő anyagok, az MTMT-adminisztráció, a publikációs tanácsadás és a kutatástámogatás erősödése is.
A folyamatos kapcsolódás és az okoseszközök világából visszatekintve figyelemre méltó, hogy már 30 éve is jelen volt néhány, ma is meghatározó eleme működésünknek: az online katalógus, a hálózaton elérhető adatbázisok, az e-mail-alapú szolgáltatások, valamint a VETLIB levelezési lista, mint nemzetközi szakmai kapcsolat.
A VETLIB levelezési lista már az 1. szám idején is fontos szakmai fórum volt. Ma a levelezőlista nemcsak európai, hanem globális állatorvosi könyvtárosi együttműködés, amelyben mi is kérünk és adunk segítséget, része vagyunk a nemzetközi tudásmegosztó hálózatnak. Ez a fajta együttműködés különösen fontos az állatorvosi szakkönyvtári területen, ahol a speciális információk elérése gyakran nemzetközi kapcsolatokon is múlik. Emellett szerepet vállalunk a Magyar Orvosi Könyvtárak Szövetségében (MOKSZ) is, hogy a nemzetközi kapcsolatok mellett a hazai orvosi könyvtári rendszerrel is együttműködjünk.
A Noctua első száma óta a technológiai fejlődés és a változás a könyvtár esetében is folyamatos volt. Ebben a környezetben a könyvtár legfontosabb értéke ma már nem az, hogy „mit birtokol”, hanem az, hogy hogyan segít eligazodni a korlátlan mennyiségű információ világában és az, hogy emberek maradtunk, akikhez be lehet jönni személyesen, mert itt nem csak egy chatbot veszi fel a telefont vagy írja a válasz-e-mailt. A könyvtáros egy olyan szakember, aki amellett, hogy sokat tanult, folyamatosan fejlődik, nyitott, hogy kapcsolatba kerüljön más emberekkel. Sok a munka, kevés az idő, de könyvtárosaink ma is odafigyelnek az olvasókra. Néha segítünk megváltani a világot, máskor egyetlen aprósággal valakinek megteremtjük a lehetőséget, hogy boldogabban szemlélje a világot.
A könyvtár Noctua hírlevele mindezeknek hiteles tanúja volt az elmúlt évtizedekben, és reméljük, ez még sokáig így maradhat. Az idei lapszámtól, mivel a folyóirat elektronikusan is elérhetővé válik, linkekkel is segítjük olvasóinkat a gyorsabb navigációban. (WB)