Tisztelt Kollégák!
Az elmúlt időszakban egy olyan internetes csalási kísérlet jutott a Kamara tudomására, amely különösen az állatorvosi praxisokat és az állatgyógyászati termékeket forgalmazó vállalkozásokat érintheti. Az eset tanulságai miatt indokoltnak tartjuk a szakma figyelmének felhívását a módszerre és az ellene alkalmazható gyakorlati védekezési lehetőségekre.
A konkrét ügyben ismeretlen elkövető egy valós, működő állatorvosi vállalkozás nyilvánosan elérhető adatait használta fel, és a praxis vezetőjének e-mail-címére megtévesztően hasonlító elektronikus levelezési címet hozott létre. Ezt követően egy állatgyógyászati diagnosztikai termékeket forgalmazó vállalkozástól nagy értékű megrendelést adott le SMT készülékekhez használható szárazkémiai diagnosztikai korongokra.
A csalási kísérlet végül azért hiúsult meg, mert a beszállító munkatársának feltűnt, hogy a megrendelt mennyiség jelentősen meghaladja egy átlagos vidéki kisállatpraxis szokásos felhasználását. A kereskedő ezért telefonon felvette a kapcsolatot a rendelővel, és rövid időn belül kiderült, hogy a megrendelést valójában nem a praxis adta le.
Hogyan működik ez a csalási forma?
A módszer a nemzetközi gyakorlatban is ismert, és az úgynevezett identitáslopáson alapuló beszerzési csalások közé tartozik.
Az elkövető egy létező, jó hírnevű, valós gazdasági társaság vagy praxis adatait használja fel. A cél az, hogy a beszállító a valós cégadatok alapján megbízható partnernek tekintse a megrendelőt, és akár halasztott fizetési feltételekkel is teljesítse a szállítást.
A csaló szempontjából különösen vonzóak azok a termékek,
- amelyek nagy értéket képviselnek,
- viszonylag kis helyen tárolhatók,
- könnyen szállíthatók,
- gyorsan továbbértékesíthetők,
- és amelyeknek jól körülhatárolható szakmai felvevőpiacuk van.
A szárazkémiai diagnosztikai korongok tipikusan ilyen termékek.
Hogyan kerülhet a csalóhoz az áru?
Sokan joggal tehetik fel a kérdést: miként tudná átvenni az elkövető az árut, ha a rendelésben a valódi rendelő címe szerepel?
A gyakorlatban erre több módszer is ismert.
Az egyik lehetőség, hogy a csaló a rendelés visszaigazolását követően valamilyen hihető indokra hivatkozva módosítani próbálja a szállítási címet. Hivatkozhat például felújításra, átmeneti költözésre, külső telephelyre vagy egyéb logisztikai okra, és kérheti a küldemény átirányítását más címre vagy csomagátvevő pontra.
Másik lehetséges módszer, hogy a csaló a szállítás várható időpontjának ismeretében megpróbálja a futárszolgálatnál magát jogosult átvevőként feltüntetni, vagy a kiszállítás helyszínén az átvételre jogosult személynek kiadni magát. Bár ennek sikeressége számos körülménytől függ, a logisztikai láncban bekövetkező emberi hibákra az elkövetők gyakran tudatosan építenek.
A csalási módszer lényege tehát nem feltétlenül a számla kifizetésének elkerülése, hanem az, hogy az árut még a fizetési határidő lejárta előtt megszerezzék és értékesítsék.
Milyen jelek utalhatnak csalásra?
A konkrét ügyben több olyan körülmény is volt, amely utólag figyelmeztető jelnek tekinthető:
- az e-mail-cím csak minimális mértékben tért el a valódi címtől;
- a rendelt mennyiség nem állt összhangban a praxis ismert kapacitásával;
- a levél több nyelvi és formai hibát tartalmazott;
- egyes szakmai adatok pontatlanok vagy hibásak voltak;
- a rendelés szokatlan sürgetést és speciális szállítási kéréseket tartalmazott.
Különösen figyelemre méltó, hogy az elkövető kizárólag nyilvánosan hozzáférhető adatokból dolgozott. A vállalkozás neve, címe, adószáma és egyéb cégadatai könnyen elérhetők voltak, ugyanakkor bizonyos szakmai adatok hiányos vagy hibás feltüntetése arra utalt, hogy a megrendelő valójában nem rendelkezett állatorvosi háttérrel.
Mit tehetnek a praxisok?
A hasonló visszaélések teljes kizárása nem lehetséges, ugyanakkor a kockázat jelentősen csökkenthető.
Különösen ajánlott, hogy a praxisok hivatalos kommunikációjukhoz saját domainhez kapcsolódó e-mail-címet használjanak (például: info@praxisnev.hu vagy rendeles@praxisnev.hu), és lehetőség szerint kerüljék a kizárólag ingyenes szolgáltatóknál létrehozott címek használatát.
Bár egy saját domain sem jelent teljes védelmet, a megtévesztő címek létrehozását nehezíti, és a partnerek számára is könnyebben felismerhetővé teszi a hamis megkereséseket. Emellett a saját domainhez kapcsolódó korszerű levelezési biztonsági megoldások (SPF, DKIM, DMARC) további védelmet nyújthatnak.
A praxisok számára javasolható továbbá, hogy:
- következetesen ugyanazokat a hivatalos e-mail-címeket használják;
- rendszeresen tájékoztassák beszállítóikat a hivatalos kapcsolattartási adataikról;
- nagyobb értékű megrendelések esetén előzetesen egyeztessenek a beszállítókkal a rendelési és átvételi folyamatokról;
- gyanús esetben haladéktalanul értesítsék üzleti partnereiket.
Mit tehetnek a beszállítók?
A beszállítók részéről különösen fontos a fokozott körültekintés, ha:
- a megrendelés értéke vagy mennyisége eltér a megszokottól;
- új e-mail-címről érkezik a rendelés;
- a szállítási feltételek módosítására kerül sor;
- a megrendelő sürgeti a teljesítést;
- vagy a rendelésben szereplő adatok és a korábbi gyakorlat között ellentmondás mutatkozik.
Egy rövid telefonhívás sok esetben elegendő lehet ahhoz, hogy egy több millió forintos kár megelőzhető legyen.
Összegzés
Az állatorvosi praxisok adatai a szakmai és jogszabályi átláthatóság érdekében jelentős részben nyilvánosak. Ez önmagában természetes és szükséges, ugyanakkor lehetőséget teremt arra is, hogy rosszhiszemű személyek ezeket az adatokat visszaélésszerűen felhasználják.
A bemutatott eset szerencsésen végződött, mert a beszállító munkatársa felismerte a gyanús körülményeket, és a szállítás teljesítése előtt ellenőrizte a megrendelés valódiságát. Az ügy ugyanakkor figyelmeztetés valamennyi praxis és forgalmazó számára: a digitális térben ma már nem elegendő kizárólag a cégadatok vagy a látszólag hiteles e-mail-cím ellenőrzése. A személyes megerősítés és az egészséges szakmai gyanakvás továbbra is az egyik leghatékonyabb védekezési eszköz az ilyen típusú csalásokkal szemben.
Üdvözlettel:
dr. Gerencsér Ferenc
elnök