Ügyszám:
Tárgy: egységes európai kisállat útlevél nyomtatványok kiadásának felfüggesztése tárgyában hozott határozat felfüggesztése iránti kérelem elbírálása
Mint a Magyar Állatorvosi Kamara Elnöke dr. XY (személyes adatok) szolgáltató állatorvos kérelmére meghoztam az alábbi
HATÁROZATOT
A Magyar Állatorvosi Kamara Elnöke a ……./2024/MÁOK számú, 2024. december 3. napján kelt határozattal elrendelt, az egységes európai kisállat útlevél nyomtatványok kiadására vonatkozó jogosultság felfüggesztését elrendelő határozat felfüggesztése iránt előterjesztett kérelmet
elutasítom,
a ……./2024/MÁOK számú határozattal elrendelt felfüggesztést hatályában fenntartom.
A hatáskörömet és a döntés jogalapját a 2012. évi CXXVII. törvény 25. §-a és 28. § (5) bekezdése, valamint a MÁOK Útlevél Szabályzatának 1., 6.3. és 6.4. pontjai alapozzák meg.
A határozat ellen annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a Magyar Állatorvosi Kamara Elnökségéhez címzett fellebbezéssel lehet élni, amelyet a Magyar Állatorvosi Kamara országos irodájához postai úton vagy a Hivatali Kapu igénybevételével kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Dr. XY szolgáltató állatorvos 2026. február 12. napján elektronikus levélben kérte a ……./2024/MÁOK számú határozattal elrendelt felfüggesztés megszüntetését.
Kérelmében előadta, hogy tudomása szerint az ügyben sem a NÉBIH, sem más hatóság részéről nem történt további megkeresés, illetve álláspontja szerint a felfüggesztés elrendelése óta jelentős idő telt el. Kérte továbbá a döntés pontos jogalapjának ismertetését.
A Magyar Állatorvosi Kamara korábbi Elnöke a ……./2024/MÁOK számú határozatával dr. XY részére az egységes európai kisállat útlevél nyomtatványok kiadását a határozat visszavonásáig felfüggesztette.
A felfüggesztő határozat indokolása szerint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) a ……./2024 iktatási számú, a Magyar Állatorvosi Kamarához címzett átiratában kezdeményezte dr. XY európai kisállat útlevelek kiállítási jogának felfüggesztését.
A NÉBIH a kezdeményezését arra alapította, hogy az Európai Bizottság agrár-élelmiszeripari csalások elleni hálózata (Agri-Food Fraud Network) által a kedvtelésből tartott állatokkal kapcsolatos nem-megfelelőségek bejelentésére és kivizsgálására létrehozott hatósági hálózaton (Pet Animals Network) keresztül több jelzést kapott valószínűleg dr. XY által elkövetett szabálytalanságokkal összefüggésben. A NÉBIH rendelkezésére álló adatok szerint a közvetlenül a NÉBIH-hez beérkezett számos nemzetközi hatósági és európai bizottsági értesítésen foglalt információk, valamint a hazai hatósági kivizsgálások eredményei egyaránt megalapozzák az intézkedés szükségességét.
A Magyar Állatorvosi Kamara Útlevél Szabályzatának 1. pontja szerint az állatútlevél sorszámozott, szigorú számadású okirat.
Az Útlevél Szabályzat 6.3. pontja szerint nem adható ki újabb útlevél annak a szolgáltató állatorvosnak, aki az adatrögzítési, adat-bejelentési vagy nyilvántartási kötelezettségét ismételten és súlyosan megszegte, különösen, ha a hiánypótlási felhívásoknak nem tett eleget, illetve annak sem, aki a korábban kiadott útlevelekkel nem tudott megfelelően elszámolni.
Az Útlevél Szabályzat 6.4. pontja alapján az útlevelek kiadásának a 6.3. pontban meghatározott okból történő felfüggesztésére a Kamara elnöke jogosult.
A kérelem elbírálása során figyelemmel voltam arra, hogy a felfüggesztés elrendelésének alapjául szolgáló körülmények nem szűntek meg.
A kérelmező a beadványában nem csatolt olyan új tényt, okiratot vagy hatósági döntést, amely alkalmas lenne annak igazolására, hogy a korábbi intézkedés alapjául szolgáló, az állatútlevelek kiállításával és kezelésével kapcsolatos aggályok elhárultak.
Önmagában az a körülmény, hogy az ügyben a kérelmező állítása szerint további hatósági megkeresésre nem került sor, nem alkalmas annak megállapítására, hogy az útlevél-kiállítási jogosultság visszaállításának feltételei fennállnak.
Különös súllyal értékeltem azt a körülményt is, hogy dr. XY korábban már több, az állatorvosi okiratok hitelességével és az állatorvosi tevékenység jogszerű gyakorlásával összefüggő súlyos normaszegés miatt eljárás alá került.
A rendelkezésre álló iratok szerint:
- a ….i Törvényszék mint másodfokú bíróság a ……… számú ítéletével dr. XY-t közokirat-hamisítás bűntette miatt jogerősen elítélte; az ítélet szerint a terhére megállapított cselekmények összesen 2884 rendbeli közokirat-hamisítást érintettek, amelyek közül 609 rendbeli cselekmény elévülés miatt került megszüntetésre; a bíróság a kérelmezőt 2 év börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette, továbbá 2 évre eltiltotta az állatorvosi foglalkozás gyakorlásától;
- a …….i Ítélőtábla ..……… számú ítéletével a jogerős ítéletet annyiban változtatta meg, hogy a terhére megállapított közokirat-hamisítás bűntettek számát 2275 rendbeliben állapította meg, és az állatorvosi foglalkozástól eltiltás tartamát 1 évre enyhítette;
- a Magyar Állatorvosi Kamara Országos Másodfokú Etikai Bizottsága ………./2023. számú határozatában megállapította, hogy dr. XY etikai vétséget követett el azáltal, hogy kisállat egészségügyi könyveket hiányosan töltött ki, illetve maga ismerte el, hogy bizonyos esetekben rendszeresen nem rögzítette a tulajdonos és a tenyésztő adatait;
- az OMEB határozata részletesen rögzíti, hogy a kérelmező korábbi magatartása az állatorvosi igazolások hitelességébe vetett közbizalmat súlyosan sértette, valamint hogy a normaszegő gyakorlat alkalmas volt illegális állatkereskedelmi tevékenység „lepapírozásának” elősegítésére.
Álláspontom szerint az egységes európai kisállat útlevél – mint szigorú számadású okirat – kiállítására kizárólag olyan szolgáltató állatorvos jogosítható fel, akinek tevékenységéhez az okiratok hitelessége, a nyilvántartási fegyelem és az állategészségügyi szabályok maradéktalan betartása tekintetében kétség nem fér.
Dr. XY esetében a korábbi büntetőjogi, etikai és hatósági ügyek összessége alapján arra a következtetésre jutottam, hogy az útlevél-kiállítási jogosultság visszaállításának feltételei jelenleg nem állnak fenn, ugyanakkor a NÉBIH által jelzett kockázatok a rendelkezésre álló iratokból levonható következtetések szerint továbbra is fennállnak, azokkal ellentétes tartalmú hatósági döntés, illetve az aggályokat érdemben eloszlató ténybeli adat nem merült fel.
Azt különös súllyal értékeltem, hogy a korábbi cselekmények nem egyszeri adminisztratív mulasztások voltak, hanem hosszú időn keresztül ismétlődő, tudatos okirati és nyilvántartási jellegű normaszegések, amelyek közvetlenül érintik azt a bizalmi rendszert, amelyre az állatútlevelek kiállítása épül.
Az állatútlevél-rendszer – de bármiféle állategészségügyi igazolási rendszer – alapja az, hogy a kiállító állatorvos által rögzített adatok valósak, ellenőrizhetőek és visszakövethetőek legyenek. Amennyiben e bizalom megrendül, az nem pusztán kamarai vagy adminisztratív kérdés, hanem nemzetgazdasági kockázat, hiszen közvetlenül érinti az állategészségügyi hatósági rendszer hitelességét, az Európai Unión belüli állatforgalom biztonságát, valamint a magyar állatorvosi kar nemzetközi megítélését is.
Álláspontom szerint különösen súlyos jelentősége van annak, hogy a kérelmező korábbi cselekményei éppen az okirati fegyelemmel, az állatorvosi igazolások valóságtartalmával, valamint az állatorvosi nyilvántartások megbízhatóságával álltak összefüggésben. Ezek a körülmények önmagukban is alkalmasak arra, hogy az állatútlevelek kiállítására való alkalmasság tekintetében súlyos és tartós bizalomvesztést eredményezzenek.
Nem várható el a Kamarától, hogy olyan állatorvos részére biztosítsa ismét szigorú számadású állatorvosi okmányok kiadásának lehetőségét, akinek előéletében több ezer rendbeli közokirat-hamisítás, ismételt okirati szabályszegések, valamint az állatorvosi dokumentáció hitelességét érintő etikai elmarasztalások szerepelnek, illetve az ellene irányuló etikai eljárásban a megbánás semmiféle jelét nem tanúsította.
Szükségesnek tartom leszögezni, hogy a felfüggesztés fenntartása nem büntető jellegű intézkedés, hanem preventív, a közbizalom és az állategészségügyi igazolási rendszer integritásának – végső soron a nemzetgazdaságnak – a védelmét szolgáló kamarai intézkedés. Ennek megfelelően a felfüggesztés megszüntetésének feltétele nem pusztán az idő múlása, hanem annak kétséget kizáró igazolása lenne, hogy az intézkedés alapjául szolgáló bizalmi és szakmai aggályok megszűntek. Ilyen körülményt a kérelmező nem igazolt.
A fentiek alapján a kérelem nem volt teljesíthető.
A határozat jogalapját a Magyar Állatorvosi Kamara Útlevél Szabályzatának 1., 6.3. és 6.4. pontjai képezik.
Budapest, 2026. 05. 11.
Dr. Gerencsér Ferenc
Magyar Állatorvosi Kamara
elnök
Kiegészítés a fenti határozathoz
Tisztelt Kollégák!
A Magyar Állatorvosi Kamara elnökeként számomra alapvető érték a magyar állatorvosi kar szakmai becsületének, közbizalmi jellegének és társadalmi megbecsülésének védelme.
Mint minden munkában, az állatorvosi hivatás gyakorlása során előfordulhatnak nem szándékos szakmai hibák, adminisztratív tévedések vagy emberi mulasztások. Aki dolgozik, az hibázhat is. A Kamara feladata ilyen esetekben az arányos, méltányos és szakmailag korrekt eljárás biztosítása, illetve a kollégáknak a sajnos nagyon gyakori indokolatlan támadásoktól, feljelentésektől való megvédése, figyelemmel arra is, hogy a tisztességesen dolgozó kollégák döntő többsége lelkiismeretesen, magas szakmai színvonalon végzi munkáját gyakran rendkívül nehéz körülmények között.
Más megítélés alá esnek azonban azok a magatartások, amelyek nem tévedésből, hanem tudatosan, ismétlődően, anyagi haszonszerzés érdekében sértik meg az állatorvosi hivatás alapvető szakmai és etikai szabályait. Különösen igaz ez az állatorvosi okiratok, igazolások és nyilvántartások hitelességét érintő cselekményekre. Az állatorvosi igazolásokba vetett közbizalom nem pusztán kamarai vagy szakmán belüli kérdés: annak közvetlen jelentősége van az állategészségügyi hatósági rendszer működése, a magyar agrárium nemzetközi megítélése, az exportbiztonság, valamint a magyar állatorvosi igazolások külföldi elfogadottsága szempontjából is.
Az ilyen magatartások nemcsak az adott elkövető személyét minősítik, hanem veszélyeztetik valamennyi becsületesen dolgozó magyar állatorvos megélhetését, rontják a Kar egészének presztízsét a társadalom, a hatóságok és a mindenkori kormányzat előtt, és gyengítik azt a bizalmi tőkét, amelyet generációk építettek fel.
A Kamara elnökeként ezért kötelességemnek tekintem, hogy a tisztességes kollégákat megvédjem, ugyanakkor a szándékos, súlyos normaszegésekkel szemben határozottan fellépjek. Az egész Elnökség és a Kamara minden tisztségviselője nevében mondhatom, nem feladatunk és nem is szándékunk olyan magatartások védelme, amelyek összeegyeztethetetlenek az állatorvosi esküvel és a hivatás alapvető erkölcsi normáival.
A Kamara álláspontja világos: a szakmai önkormányzatiság csak akkor őrizheti meg társadalmi legitimációját és hitelességét, ha saját körein belül is képes érvényesíteni a szakmai és etikai normákat. Ezt várja el tőlünk a szakma becsülete, ezt várják el a hatóságok és ezt várja el a társadalom is. Ugyanakkor természetesen mi is joggal várjuk el valamennyi együttműködő hatóságtól és intézménytől is, hogy saját működésükben ugyanezen elvek szerint járjanak el.
A magyar állatorvosi kar túlnyomó többsége tisztességes, szakmailag felkészült és a köz szolgálatát szem előtt tartva végzi munkáját. A Kamara felelőssége elsősorban az ő védelmük, valamint a magyar állatorvosi hivatás jó hírének megőrzése.
Dr. Gerencsér Ferenc
elnök