A Magyar Állatorvosi Kamara
szakmai és információs magazinja

ICARE 2026: Újdonságok és gyakorlati tapasztalatok az egzotikus állatok gyógyászatában

A beszámoló szerzője, dr. Jandó Tamás 2014-ben végzett a budapesti Állatorvostudományi Egyetemen. Már az egyetemi évek alatt egyértelművé vált számára, hogy az egzotikus állatok gyógyászatával szeretne foglalkozni, így a pályáját is tudatosan ebbe az irányba építette. 2018-ban egzotikus állatok szakállatorvosa képesítést szerzett, azóta pedig folyamatosan ezen a területen dolgozik.

A Yuravac a Hipra által gyártott vakcina, amely a nyulak RHDV2-vírus kapszidproteinjét tartalmazza

Jelenleg három budapesti rendelő – a DélBudaVet, a LotusVet és az IrisVet – szakmai munkáját vezeti, és aktívan részt vesz a mindennapi betegellátásban is. Fő érdeklődési területe a rágcsálók és a nyulak sebészete (lágyrész és csont egyaránt), a bonyolultabb fogászati esetek, valamint a hüllők és a madarak belgyógyászati ellátása. Kiemelten fontos számára, hogy naprakész maradjon, ezért rendszeresen követi a nemzetközi szakirodalmat és konferenciákon vesz részt.

Az idei ICARE konferencia különösen fontos mérföldkő volt számára, hiszen most először jutott el erre a rendezvényre. A fő célja az volt, hogy gyakorlati szempontból is hasznosítható, korszerű diagnosztikai és terápiás megoldásokat hozzon haza a mindennapi praxisba.

A csapat másik meghatározó tagja dr. Yurt Attila, aki több, mint négy éve dolgozik együtt dr. Jandó Tamással, az elmúlt két évben már állatorvosként. Az egzotikus állatok iránti érdeklődése egészen fiatal korban kezdődött: már 13 évesen komolyan foglalkozott hüllők és kétéltűek tartásával, szakirodalmat olvasott, hogy minél mélyebben megérthesse a különböző fajokat. Az évek során ez az érdeklődés kisemlősökre és madarakra is kiterjedt. Számára az ICARE nemcsak egy konferencia volt, hanem egy olyan lehetőség, ahol első kézből tanulhatott a szakma nemzetközi élvonalától.

Az ICARE (International Conference on Avian, Herpetological and Exotic Mammal Medicine) az egzotikus állatgyógyászattal foglalkozó szakemberek egyik legfontosabb nemzetközi találkozója. A 2026-os konferenciát április 11. és 15. között rendezték meg Lisszabonban. A szervezők idén is nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy az elméleti előadások mellett valódi, gyakorlati tudást adjanak át a résztvevőknek.

A program két helyszínen zajlott: a klasszikus előadások és a masterclassok a modern kongresszusi központban kaptak helyet, míg a „dry lab” foglalkozások és a gyakorlati képzések az egyetem jól felszerelt tantermeiben zajlottak. Ez a felosztás kifejezetten jól működött – amit az ember délelőtt hallott, azt sokszor délután már ki is próbálhatta.

Diagnosztika: a CT szerepe egyre meghatározóbb

Az idei konferencia egyik fontos témája a nyulak mellkasi elváltozásainak diagnosztikája volt, különös tekintettel a CT szerepére. A mindennapi gyakorlatból is jól ismert, hogy ezeknél az állatoknál a tünetek gyakran nem egyértelműek, a röntgen- és az ultrahang-vizsgálat pedig sokszor nem ad elég információt.

A CT viszont teljesen más dimenziót nyit: háromdimenziós képet ad a tüdőről, a mediastinumról és a szív környezetéről. A kontrasztanyagos vizsgálatok különösen sokat segítenek abban, hogy például egy thymomát vagy egy áttétes folyamatot pontosabban meg lehessen különböztetni.

A gyakorlati foglalkozások során valós eseteken keresztül lehetett gyakorolni a képek értelmezését, ami kifejezetten hasznos volt. Fontos üzenet volt, hogy a CT nem „csak egy vizsgálat”: megfelelő altatás, monitorozás és tudatos sugárterhelés-kezelés nélkül nem végezhető biztonságosan.

Odontogén tályogok modern sebészete, avagy nincs rövid út

A növényevő kisemlősök egyik leggyakoribb problémája továbbra is a fogászati betegség, és az ennek következményeként kialakuló tályogok. A konferencián egyértelműen az a szemlélet erősödött meg, hogy ezeknél az eseteknél nincs gyors megoldás.

A siker kulcsa a pontos diagnózis (gyakran CT-vel), majd egy jól megtervezett, sokszor radikálisabb sebészi beavatkozás. A marsupialisatio például sok esetben elkerülhetetlen, még ha elsőre „drasztikusnak” is tűnik.

Szó esett arról is, hogy bizonyos esetekben a műtéti feltárás kifejezetten nagy beavatkozást jelent (például a zygomaticus ív részleges eltávolítása), de hosszú távon ez ad jobb esélyt a gyógyulásra. Emellett kiemelték az antibiotikum-terápia tudatos megválasztását és a tulajdonos együttműködésének fontosságát – utóbbi nélkül ezek az esetek ritkán végződnek jól.

Ritkább esetek, új gondolkodásmód

A konferencia egyik legérdekesebb része mindig az, amikor ritkább vagy szokatlan eseteket mutatnak be.

Egy 6 éves törpenyúl agydaganatának esete például jól mutatta, hogy az idegsebészet már egzotikus állatoknál sem teljesen elérhetetlen. Bár a kockázat továbbra is magas, egyre több helyen próbálkoznak ilyen beavatkozásokkal.

Egy másik érdekes előadás keretei között az anesztézia alatti monitorozás pontosságát vizsgálták nyulakon. Az invazív artériás vérnyomásmérést (IBP) vetették össze az oszcillometriás eszközzel (SunTech Vet30®). Az eredmények gyenge korrelációt mutattak: az oszcillometriás készülék szisztematikusan felülmérte a valós értékeket, így önmagában félrevezető lehet az intraoperatív döntéshozatal során.

Szintén érdekes volt a tengerimalacok pajzsmirigybetegségeiről szóló előadás. Egy 53 állatot felölelő vizsgálat rávilágított, hogy a morfológiai elváltozást mutató tengerimalacok 55%-ánál a teljes tiroxinszint (TT4) a normál tartományban maradt, annak ellenére, hogy 86%-uk klinikai tüneteket mutatott. A javaslat szerint a pajzsmirigy rutin UH-vizsgálatát be kell emelni a protokollba, mivel a hormonálisan még nem aktív adenomák így korábban felismerhetők.

Ami még megmaradt

A program rendkívül sokszínű volt, szinte lehetetlen mindent kiemelni. Volt szó madarak speciális sebkezeléséről, modern csontsebészeti technikákról, sürgősségi UH-vizsgálatról sünöknél, onkológiai képalkotásról, ritka neurológiai betegségekről, fülsebészeti eljárásokról és új altatási megközelítésekről is.

Összességében elmondható, hogy szakmai fejlődés szempontjából az ICARE egy kifejezetten progresszív és magas tudományos fokkal bíró konferencia, amely egyedülálló platformot biztosít a legfrissebb nemzetközi kutatási eredmények és technológiai újdonságok megismeréséhez. A lisszaboni napok egyik legfontosabb tanulsága, hogy a fejlett képalkotó diagnosztika, különösen a CT, ma már világszerte alapvető és rohamosan teret nyerő eszközzé vált az egzotikus betegellátásban is. Lenyűgöző volt látni, hogy a szakterület számos ágában a diagnosztikai és terápiás megközelítések színvonala már-már megközelíti a konvencionális kutya- és macskagyógyászatban megszokott precizitást. Az itt szerzett tudás és a bemutatott innovatív eljárások nemcsak inspirációt adnak a mindennapi munkához, hanem elengedhetetlenek ahhoz is, hogy hazai keretek között is a lehető legmagasabb szintű ellátást biztosíthassuk egzotikus pácienseink számára.